2016. július 13., szerda

Össztűz, avagy a pesszimizmus vonzásában

Tényes Adorján a petákbazár hivatalba hívott interjúra, a gázsisudoku osztályra jelentkeztem. A portás felkísért az emeletre, mivel oda csak csipogtatós kártyával lehetett bejutni. Miután a csippantással bejutottunk, bekopogott Adorjánhoz, ám még nem volt fogadóképes így üldögélve várakoztam pár percet. Mikor behívtak, kicsit megilletődtem, mivel négyen is bent voltak, sőt mi több egy szabálytalan félkört alkottak. Nekem a félkör nyílásában kellett elhelyezkedni. Kissé úgy éreztem magam, mintha valami feláldozási rituálén lennék, de ezt a gondolatot gyorsan elhessegettem. A szobában két középkorú nő, egy idős úr és Adorján volt rajtam kívül. Teszteltek, hogy mennyire vagyok képben az intézménnyel kapcsolatban, feltettek pár szakmai kérdést, főleg olyanokat amiket még az egyetemen sem tanítottak, de gondolom célzott ismertetéssel sec perc alatt meg lehet tanulni, de azért szinte minden kérdésre tudtam a választ. Az egyik hölgy szerencsére kisegített felszólalásával, amivel jelezte, hogy ilyeneket nem tanítanak a suliban. Ezután Adorján elmondta a munka összes árnyoldalát. Szólt a rengeteg munka miatti esetleges vasárnapi melózásról, a gyakori és nagymértékű túlórázásról és arról, hogy a betanulás rettentően hosszadalmas lesz. Volt benne egy szemernyi elrettentő szándék, úgy gondolom. Természetesen rávágtam, hogy nem gond, végül is minden munkahelyen dolgozni kell, vagyis majdnem mindegyiken. A felkínált bér nem volt túl fényes, de túlzottan szörnyűséges sem, bár akkor akkori fejjel szörnyűségesnek hangzott, még a bruttó összeg is csak súrolta az általam elvárt nettó összeget. Kérdezte Adorján, hogy megfelel-e nekem ez a bér, válaszul elmondtam neki, hogy gondoltam, hogy kezdőként nem fogok túl sokat keresni. Ő azzal védekezett, hogy van olyan középfokú végzettségű a cégnél, aki már több éve ott dolgozik, és még ennyit se kap. A lelkesedésem nem jött meg, csak a felháborodásom a cég kizsákmányolása miatt, és érdekelt volna, hogy az említett kollégájuk hogyan él meg. Végül, gondolom levezetés gyanánt jöttek a kicsit lágyabb témák, mint például, hogy helyi lakos vagyok-e, a jövőben el akarok-e költözni és hasonlók. Zárásként Adorján tájékoztatott arról, hogy két héten belül elválik, hogy kit vesznek fel, de mindenképp értesítenek a kimenetelről, akkor is, ha nem én vagyok a választottuk. Kifelé fellélegeztem, hogy nem lettem feláldozva, holmi rituálés módon és megkönnyebbültem, hogy ezen is túl vagyok. Sosem kaptam visszajelzést tőlük.


Kedélyállapot az interjú alatt: 4
Kedélyállapot az interjú után: 5
Interjúztató kedvessége: 4







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése